Felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetõjének kötelezettsége!

Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát a BM 28/2011. IX.6. rendelet határozza meg.

A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 3 évenként.

C tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 6 évenként.

D és E tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 9 évenként felül kell vizsgálni.

A villám a zivatarok alkalmával a felhõ és a Föld vagy két felhõ között keletkezõ nagyfeszültségû villamos kisülés.
A villámok nemcsak az égben csattognak és dörögnek, hanem belátogatnak otthonunkba is.

Interneten böngészve rövid idõ alatt számos félelmet keltõ cikket találhatunk. Pl.: "Villámcsapás a vízen", "Túlélhetünk egy villámcsapást?", "Minden tizedik háztartásban volt már villámcsapás". (www.villám.lap.hu)
Otthonunk pusztulását azonban nem kell tétlenül néznünk. A tudomány ismeri annyira a villámokat, hogy a védekezés módját is meg tudja adni.
Jelenleg a villámvédelem mûszaki követelményeit szabványok és rendeletek írják elõ. A villámcsapás okozta kockázatot már viszonylag kis beruházási költséggel a gyakorlatban kielégítõ szintre lehet csökkenteni.
Fontos kiemelni: A rossz villámhárító nem villámhárító!
A villámcsapás még jó villámhárító esetén is kárt tehet a létesítménybe.
Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, mindez azonban nem úgy történik, hogy a villámhárító elijeszti, hanem éppen ellenkezõleg magához vonzza a villámokat.
A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tûz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül.
Sokan ebbõl arra a következtetésre jutnak, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthetõ.
Sajnos, ez csak részben igaz. Amikor villámcsapás éri a villámhárítót, az nagy áramot vezet le a földbe. Ettõl a szakszerûen tervezett és kivitelezett villámhárító, illetve a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, rosszabb és szerencsére ritkább - esetben elektromos zárlatot, esetleg tüzet okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt.
A villámcsapás másodlagos hatásaként létrejövõ túlfeszültség nemcsak az elektromos hálózaton, hanem a kábeltévé- és a telefonhálózaton is terjed. (Végeredményben ezek is elektromos hálózatok.)
A (mûködõ) túlfeszültség-védelem kialakítása még egy kis lakásban sem állhat abból, hogy a valamelyik hipermarketben megvásárolt, e célra szolgáló adaptert a konnektorba bedugjuk.

Csak a korrekt módon kiépített külsõ és belsõ villámvédelemmel tudjuk eredményesen megvédeni elektromos berendezéseinket. Javasoljuk, hogy mielõtt hamis biztonságérzetbe ringatná magát, kérje ki szakemberek véleményét.